judystwins

blogavatar

Üdvözöllek kedves Olvasó! Örülök, hogy ellátogattál az oldalamra, ahol szeretném megosztani Veled várandósságomat és gyermekeim születését, növekedését, kisgyerekké válását. Remélem tetszeni fognak az írásaim! Jó szórakozást! Azt el kell mondanom, hogy a történet 2016 tavaszán kezdődött. Már egy ideje irogatok, de most szántam rá magam, hogy ezt közönség elé is tárjam. Nem vagyok egy író, nekem eredetileg eszembe sem jutott blogot írni, de drága férjem szerint ez nagyon jó ötlet, mindent meg tudunk örökíteni, illetve meg tudom osztani tapasztalataimat másokkal. Így nekiállok ennek a nemes feladatnak. Ikres szülők vagyunk, leszünk :)

Utolsó kommentek

Feedek

Hiába ikrek, nem ugyanaz a két gyerek!

Most már egyre nehezebb visszagondolni, hogy mi is történt 2018 nyarán. Volt, hogy jegyzeteltem naptárba, előre megírtam bizonyos történéseket, de most kicsit meg vagyok lőve. El is határoztam, hogy megpróbálom összefoglalni negyedévre, hogy mik történtek, mert akkor talán végre utol érem magunkat, és tudok írni a sok-sok újdonságról, amik történnek velünk mostanában.

Egyre inkább alakult ki a kis személyiségük. Nem azt mondom, hogy nehéz volt elfogadni ezt, mert nem ez a lényeg, hanem a folyamatos tudatosítás, hogy véletlenül se hasonlítsam össze őket. Ez nem csak ikreseknél fordul elő, hanem különböző korú gyerekeknél. Olyanokat várunk el, amire lehet az egyik képes, de a másik még nem. És ezt lekommunikálni is nehéz. Mondok egy példát. Lana előbb megtanult csattogtatni a nyelvével, Boró próbálkozott, de nem ment neki. Pár héttel később persze már sikerült a mutatvány, de addig sokszor kérdezte, hogy miért nem tudja. Ekkor mi a jó válasz? Én megnyugtattam, hogy ő is meg fogja tanulni, gyakorolni kell, ne adja fel. Ami nehéz, hogy ne mondjak olyat, hogy nézd, már a tesó levette a cipőjét, te még nem, ő már felöltözött/levetkőzött/elpakolt, te meg még nem. Ezek nagyon bele tudnak ivódni a tudatukba, nem is gondolnánk. Higgyétek el nekem, tapasztalatból tudom sajnos…

Kanyarodjunk vissza picit a nyárra. Írni fogok a szobatisztaságról, de különösebben nem részletezem, mert itt és itt írtam róla Nektek. Volt pár nap júniusban, amikor rosszabbra fordult az idő, így első ízben meglátogattunk egy játszóházat itt Fehérváron. Az az igazság, hogy se előtte, se utána nem voltunk direktbe játszóházban. Na, nem azért, mert annyira rossz lett volna, csak inkább a szabadban szeretnek lenni, ha meg rosszabb az idő, Ők most már, de tényleg mostanra gondolok, nagyon jól el tudnak lenni itthon is. Nagyon élvezték természetesen, azért inkább a kisebbeknek fenntartott részben voltak. Olyanok a lányok, hogy szeretnek előbb feltérképezni mindent, jól megnézik maguknak. Én csak bámulászásnak hívom, mert teljesen le tudnak fagyni olyankor. Szóval, ennek a bámulászásnak a következtében sok játékot ki sem próbáltak, mert délelőtt mentünk, ebédre itthon akartunk lenni.

Leginkább az utcára szerettek kimenni. Vittük Bosco-t, a motorokat vagy csak sétáltunk. Mindenhova bemásztak, felmásztak. Kicsit falusi érzés a mi utcánkban lenni, mert ide tényleg az kanyarodik be, aki itt lakik. A lányoknak kezdett csajos lenni a haja. Így megpróbáltam egy kis csicsát beletenni, aminek nem nagyon örültek. Azt gondolom, ezzel egy kicsit elkéstem, hamarabb kellett volna megszerettetnem Velük a gumikat, csatokat. Bár most, hogy elmúltak három évesek, Lana kifejezetten szereti, ha befonom a haját. Visszatekintve akkor is úgy gondolom, kicsit előbb kell ezzel próbálkozni.

Elmúltak másfél évesek, de még nem mertük otthagyni Őket a nagyszülőknél. Sok meló volt Velük még mindig, így a második házassági évfordulónkat egy ebéddel ünnepeltük meg kettesben. Ez is óriási szó volt már. Eddig nem is volt igazán erre lehetőségünk. Azért elmondom, hogy hamarosan elérkezett az idő, amikor egy estére a nagyszülőkhöz vittük Őket. Nekik és nekünk is kellett már. Pontosan szeptemberben történt meg, de erről majd később mesélek.

Eljött a nyaralás! Végre! Azt mondják, hogy szülőnek ez mindegy, mert „csak” máshol vigyáz a gyerekre. Nem értek ezzel teljesen egyet, mert igenis lehet kikapcsolódás nekünk is, persze, ha hagyjuk. Értem én ez alatt, hogy nem stresszelünk feleslegesen. Ami nekem még nem igazán ment akkor (sem). Most éppen az volt a „gondom”, hogy a délutáni alvást miként is oldjuk meg.

Délutáni (nem)alvás:

Nyaralni ismét Alsópáhokra mentünk. A hely még mindig varázslatos, kaják és játékok vannak dögivel. Most már a lányok is ki tudták próbálni a játszószobákat, mertek csúszdázni, a medencében is jobban elvoltak. Amire rá kellett jönnünk, hogy a délutáni alvásra így is, úgy is vissza kell menni a szobába, mert máshol nem hajlandóak elaludni. Babakocsiba már nem férnek el rendesen, állandóan felülnek benne, a medencetérben zaj van, minden sokkal érdekesebb ott. Volt, hogy a tv szobában elaludtak (persze nem ment a tv, de ott be lehetett csukni az ajtót, külön járókában tudtak pihenni) a végén viszont a szoba lett a megoldás. Egyébként nagyon élvezték már a medencéket, főleg a kintit, ahol lehetett csúszdázni is, játszani a kis vízben. A nagyobban pedig úszógumival simán elvoltak.

Nyár végén már nem mentünk máshova nyaralni, viszont apa szabadsága alatt majd minden nap lementünk a Balatonra. Imádták a lányok! Addigra már nagyon magabiztosan használták az úszógumikat, pörögtek benne, ugráltak. 

Úszógumizás itthon​​​

Ezen a nyáron használtuk utoljára a babakocsit. Akkor is már csak a délutáni alvásokra. A lányok ekkor 20 hónaposak voltak. Több ok is volt, amiért áttértünk a délutáni alvásnál a kiságyra. Egyrészt nagyon lelógtak már a kocsiból, elaltatni nagyon nehéz volt benne Őket, mindig fel akartak ülni, ha meg nem csatoltam be az öveket, akkor attól féltem, hogy kiesnek, forgolódnak. Szóval elpakoltuk. Amit még megtanultak a nyáron, az a csak pohárból ivás. Persze van, hogy szopókás üvegből isznak, de itthon csak pohárból. Ezzel lehet kicsit meg voltam csúszva, de igazából nem számított. Július végétől pedig nemcsak tejitalt ittak este, hanem vacsoráztunk is, az esti tejital adagot visszavettem, de még igényelték cumisüvegből lefekvés előtt. Ez volt, amit legkésőbb hagytunk el, rá egy évre. Akkor pedig teljesen zökkenőmentesen sikerült. A kettő év felé tartva most már tényleg kis emberpalánták lettek, önálló akarattal, személyiséggel. Rá kellett jönnöm, hiába ikrek, nem ugyanaz a két gyerek!

Facebook -on és Instagram-on is megtalálsz! Kövess és még több érdekes, bensőségesebb tartalmat olvashatsz!

Megosztásokat, ajánlásokat köszönöm!

Tovább

Aggódtam, nem is kicsit! Ujjszopás-ON!

Nyaralás, még mindig! Lánykáknak beszereztünk úszó gyűrűt. Érdekes mi? Valahol a neten láttam először, úgy néznek ki benne, mintha valami mindig lenne a szájukban :) és állandóan meg lennének lepődve :) Élvezték a vizet, és ki is próbáltunk egy babaúszás órát, ahol nagyon meg is dicsértek minket. Azt el kell árulnom, hogy körülbelül az első három napon nagyon rá voltam feszülve mindenre. Biztos jó, hogy eljöttünk, alszanak rendesen, megkapnak mindent? Aztán be kellett látnom, hogy nagyon is rugalmasak voltak a csajok, és rajtam kívül senkinek nem volt babszem a fenekében az említett dolgok miatt.

Tevenézőben:

Alsópáhok mellett van nem messze az Afrika Múzeum, egyik délelőtt ellátogatunk oda is, babahordozóval, egyik gyerek apán, másik anyán utazott. Ömlött rólunk a víz, de élveztük, meg persze a kenyai elefántcsontból készült szobrocskát is megvásároltuk a suveniresnél. (nem, egy darab elefánt sem halt meg miattunk, csak valami kősóból vagy micsodából van a szobor) Lassan eltelt a nyaralás, jöttünk haza kipihenni magunkat. :) 

Június 25. az első házassági évfordulónk! Jól meg is ünnepeltük, ebédeltünk egyet közösen és utána kedvenc kávézónkban ittunk egy forró feketét. Csajok velünk voltak, gyorsan meg is fogadtuk, hogy minden öttel osztható évfordulón valahova elutazunk, kettesben. Kell az is, hogy férjeinkkel, társainkkal legyünk kettesben. A várandósság és a lányok születése után is próbálok az én édes férjemre odafigyelni, nem csak miatta, hanem magam miatt is! Gyerekeink kirepülnek, hipp-hopp, aztán már csak ketten maradunk, és talán jobb úgy, ha ezt szeretetben, boldogságban töltjük! 

Július elején, egy medencét állítottunk fel a kertben, amiben már anyáék is meg tudtak mártózni. Nagyon meleg nyár volt, a délutáni nap szépen besütött a nappaliba, este is a lányok szobájában körülbelül 29-30 fok volt. 13-án vettem először észre, hogy Lanus „hintázik”, már egy ideje forgolódtak, így közelítették meg a kiszemelt zsákmányt. Videót láthatsz a Facebook oldalamon! Ekkor Lanus 6910 g, Boró pedig 6780 g volt. Eltelt két hét, Lana kúszott, Borónak még kellett pár nap, de Ő is elindult. Szerintem ez az időszak annyira még nem is volt vészes, sokáig jöttek utánam. Ott kellett lenniük, ahol én voltam. Azért is jó még ez a kúszás-mászás időszak, mert még nem tudtak olyan gyorsan közlekedni. Azért kellett majdnem ugyanennyi hónap, hogy ez átváltson futásba. 

Aggódtam, nem is kicsit! Amióta elkezdtük a hozzátáplálást, és ki is váltottuk a három étkezést (hamar ment), elkezdték a lányok az ujjukat szopizni. Nem csak úgy, hogy néha-néha bekapták, hanem nagyon durván! Egyszerre legalább kettő, de néha három ujjacska is volt a szájukban, így is aludtak el! Cumit nem fogadták el még mindig, próbáltam, de tényleg! Mindenki azt mondta, és olvastam is (megint a sok okos könyv és barátunk a gugli segítségével), hogy a cumit legalább el lehet venni, de az ujjacskák…azok ott vannak. Szóval teljesen kiakadtam, mi van, ha túl korán hagytuk abba a cicizést napközben, mi van akkor, ha ezzel most lelki sérülést okozok nekik, mi van, ha most iskolás korukban is szopják az ujjukat...áááááá????

Boróka az ujjszopás közben, tudom, cuki, de akkor is ijesztő volt akkor:

Lanuska a "klasszikus" ujjszopizós pózban :)

 

Facebook -on és Instagram-on is megtalálsz! Kövess és még több érdekes, bensőségesebb tartalmat olvashatsz!

Tovább

Tippek kikapcsolódáshoz, nem csak ikreseknek!

Mivel az előző blogbejegyzésben az első közös nyaralásunkról meséltem, így úgy gondoltam, hogy segítségetekre leszek egy kisebb listával, amit tudtok használni a későbbiekben. Az elején, amikor elkezdtem írni, tényleg azt gondoltam, hogy ez egy kis lista lesz. Rá kellett jönnöm, hogy azért ez nem olyan egyszerű.

Az egyik legfontosabb, hogy mindig időben kezdj el pakolni! Én általában már előző este bepakolok, de a tervezés része már pár nappal az utazás előtt a fejemben összeáll. Nem lehet másként! Illetve, kisbabával, kisgyerekkel úgy is akkor tudsz pakolni, amikor alszik! Legalábbis úgy hatékonyabb vagy, tudsz tényleg arra koncentrálni, hogy ne maradjon semmi otthon, ami fontos! Bár a mai világban minden könnyen elérhető, így azért ne ess kétségbe, ha valami mégis otthon marad! Bababarát szállásokon, de én úgy gondolom mindenhol készek a segítségetekre lenni, illetve boltot úgy is lehet találni bárhol!

Szóval, próbáltam mindent összeszedni, remélem, tudok ezzel egy kis segítséget nyújtani minden családnak, nem csak ikreseknek!

  • Legyen egy lista, hogy kinek mire van szüksége (nálunk már egy ideje létezik ilyen, apának és anyának, eddig, most már a gyerekeknek is), mentsd el egy olyan helyre, ahonnan bármikor elő tudod kapni, pl. valamilyen felhő alapú szolgáltatásba.
  • Gyógyszeres csomag. Amit állandóan kell szednie a gyerekeknek az az alap. Vitaminok, C-vitamin, D-vitamin, nálunk ez viszonylag állandó. Legyen ezen kívül, lázmérő, lázcsillapító (két különböző hatóanyagú), allergiára valamilyen atihisztamin tartalmú csepp (1 év alatt receptes), orrszívó készlet, (porszívót biztos kapsz bármelyik helyen), vagy kézi orrszívó, orrspray. Sérülésekre valamilyen sebfertőtlenítő, mi Bepanthen Plust használunk. Műkönny, kimosni a szemet, ha valami belement.

Természetesen mindent egyeztetve a gyermek orvosával, gyógyszerészével!

lista nyaralás tippek segítség

  • Kullancscsipesz, kisolló, ragtapasz (én eddig sosem használtam, szerintem leszednék, bár ki tudja). Szúnyog-, kullancsriasztó.
  • Évszaktól függően bababarát naptej, napozás utáni krém esetleg. Léteznek már jó kis sapkák, úszó ruhácskák, amik védenek a Nap káros sugaraitól!
  • Játékok babának, gyerekeknek, szintén évszaktól függően. Én eddig mindig vittem valamennyit a hotel, szállás szobájába. Nem tartózkodtunk ott sokat, de reggel, vagy fürdés előtt jó, ha letudja foglalni Magát.
  • Alváshoz, alvós játék, alvós zsák, vagy saját ágynemű. Azért ezt is nagyon sok helyen biztosítják, érdemes előtte érdeklődni!
  • Pelenkás gyermekeknél: elegendő pelenka. Egyszer valaki megkérdezte tőlem, hogy számolom-e, hogy mennyi pelust vettünk eddig a lányoknak…hát inkább bele sem merek gondolni, hogy mennyit! Mosipelust használókat tisztelem azért, hogy van erejük ezzel foglalkozni! Pelenkázás egyéb kellékei, popsi krém, popsi törlő. Én mindig viszek magunkkal pár textil pelenkát, hogy bárhol lehessen nyugodt szívvel pelust cserélni!
  • Cumisüveg, cumi, ki mit használ. Mivel mi az első nyaraláskor még nem használtunk cumisüveget, vagyis már nem és még nem, így én ezt nem vittem. Később, amikor már a baba úgy is mindent a szájába vesz, elég jó forró vízzel elmosni, felesleges kifőzni, fertőtleníteni. Említettem, hogy még fejtem az első nyaraláskor, így azt is vinni kellett volna, persze ez kimaradt a csomagból, hála nagynéninek, utánunk hozta! Szóval, ne felejtsd elrakni, ha használsz ilyet!
  • Természetesen a cumisüveghez kapcsolódóan, tápszer, tejital. Általában a szobákban már van mikró, vízforraló, én is mindig ezekkel csináltam Nekik, a tejpépet szintén.
  • Ruhák. Eddig, bárhol voltunk nyaralni, vagy csak kiruccantunk, én mindig jóval több ruhát raktam a lányoknak, mint kellett volna. Ikres anyaként így is duplán kell számolnom, de ezt meg kell szorozni a napokkal, meg, hát tudod, hátha történik valami. Pl. egy jó adag kaki nyakig, vagy kaja talpig! A lényeg, hogy most már úgy (próbálom:)) csinálom, hogy berakom a bőröndbe a lányok ruháit, amit elsőre gondolok, majd legalább a harmadát a végén visszapakolom a szekrénybe!
  • Fürdőruha, fürdőbugyika. Érdemes annak is utána kérdezni, hogy a wellness részlegben kell-e az úszó pelenka fölé még fürdőruha a babáknak, kisgyerekeknek. Van ilyen! Meg egy idő után úgy is szeretnének olyat, mint anyának és apának van! Kalap, vagy kis sapka, ha kint medencéztek, fésű, lánykáknak csatok, hajgumik!
  • Babakocsi. Amíg kicsik a gyerekek, természetesen elengedhetetlen. Az első nyaralásra még mi is elvittük az ikres kocsit, de később könnyebb volt a szálláson kapott egy személyest használni. (ezt is kérdezzétek meg, hogy lehet-e kapni, kölcsönözni a szálláson). Könnyebb volt közlekedni a kettővel, mint az ikres, egymás mellet lévővel.
  • Hordozó, hordozókendő. Az első nyaraláson használtuk csak, amikor az Afrika Múzeumban sétáltunk. Egy gyerek apán, egy gyerek anyán. Ezen kívül talán még egyszer használtuk, egyedül én nem kötöttem fel őket magamra. Úgy gondolom, ez igazán egy gyereknél válhat be, ha baba és anya is ezt szeretné. Viszont praktikus az biztos!

Remélem mindent sikerült összeszednem! Nálunk úgy szokott kinézni a bőrönd készlet, hogy anyának és apának egy-egy kisebb, a lányoknak egy nagy. Ezen kívül még pluszban a babakocsi, külön pakoltam a kajákat (üveges kaja, tejpép..stb). Nincs nagy családi autónk, így a tetőcsomagtartó elengedhetetlen lett. Szépen elnyeli a pakkokat! Egyszer anyósom mondta, hogy szinte mindegy, hogy hány napra megy az ember nyaralni, kikapcsolódni, mindig tele tud pakolni legalább egy nagy bőröndöt!

Facebook -on és Instagram-on is megtalálsz! Kövess és még több érdekes, bensőségesebb tartalmat olvashatsz!

Tovább

Végre, meg lehet különböztetni az ikreket!

 Júniusra terveztük a csajok keresztelőjét. Abban a templomban történt a keresztelő, ahova már jó ideje jártunk és járunk. Az esküvőnk is ott volt, a székesfehérvári Prohászka Templomban. Katolikusok vagyunk, hívők, és templomba járók. Így a keresztelő is nagyon emlékezetes maradt számunkra, mivel az atya nagyon jól ismer minket. Jó érzés volt, hogy a lányok is immár Jézushoz tartoznak! Utána ebédre meghívtuk a vendégeket, nagyon jó volt az idő, így a teraszon terítettünk. Az ebéd szintén jól sikerült, mindenki talált valami fogára valót, a sütit úgy rendeltük, arra már nem volt energiám, hogy süssek, tortát a táci mamáék intézték. Keresztszülőktől (tesóm és férje) szépséges fülbevalót kaptak a lányok. Olyan fülbevalót szerettem volna, ami kapcsos, nem a bedugós, féltem, hogy az nyomná a fejüket. Persze arra akkor nem gondoltam, hogy a belövéskor olyat kapnak, amit egy hétig kellett hordani. Nem volt probléma vele egyébként. A keresztelő előtt egy héttel voltunk belövetni, picit felsírtak, de nem volt vészes a dolog. Szóval Lanának piros, Borónak rózsaszínű köves fülbevalót választottunk, így meg is lehetett különböztetni Őket, egy ideig…

keresztelő fülbevaló nyaralás Kolping hozzátáplálás szoptatás

A hónap elején nagyon jó volt már az idő. Vettünk egy pici felfújható medencét, tényleg nagyon pici volt, amibe épphogy belefértek ketten. Szerintem nem igazán értették miért kell fürdeni kint a szabadban, este nem is tetszett nekik annyira, hogy megint a kádban kell lenni. Ebben a hónapban tértünk át a nagy kádra, már nem fértek el a kicsiben, és szerettük volna, ha jobban barátkoznak a vízzel. Voltak napok, amikor együtt is voltak benne, de még annyira nem élvezték. Ülni még nem tudtak, így fekve pancsoltak. Kezük-lábuk járt, mint a motolla, nagyon vicces volt :)

A már említett távoli rokonságban lévő ikresek nagyon beijesztettek minket annak idején, hogy az első évben sehova, de még utána se mentek szinte nagyon nyaralni, pihenni. Úgy gondoltuk megcáfoljuk ezt, így, amikor a lányok 7 hónaposak lettek, elmentünk az első közös nyaralásunkra, Alsópáhokra. :)

Ez a hely fantasztikus! A szobák gyönyörűek voltak, nekünk is volt külön szobánk, pelenkázó, fürdető kád, mikró, vízmelegítő, babakocsi! Egy hetet voltunk ott, az idő is nyári meleg, hála Istennek. Kint is tudtunk fürdeni a medencében! Úgy van kialakítva minden, hogy bent is van lehetőség mindenre, ha rossz az idő, vagy télen jönne valaki. Fedett folyosón lehet végig barangolni, bent több játszóház, kávézó és az éttermet is meg lehetett közelíteni. Lányok még mindig háromszor aludtak, így a reggelink idejében volt az első, dél előtt a második és három óra körül a harmadik. Éjjel féltem, hogy majd elalszanak-e idegen helyen, de itt is csak anya izgult, lányok simán aludtak végig.

keresztelő fülbevaló nyaralás Kolping hozzátáplálás szoptatás

A hozzátáplálással nagyon jól álltunk, tízóraira általában tejpép volt, védőnő javaslatára, általában ízesítés nélkülit adtam Nekik, cukormenteset. Ebédre főzelék, és uzsonnára gyümölcs, 7gabonás péppel. Ekkor már kóstolták a csirkehusit és a pulykahúst szintén. Amikor itthon voltunk, megfőztem vízben a húst, úgy, hogy tettem bele répát, fehérrépát, majd turmixoltam a főzővízzel, majd pici zacskókban fagyasztottam le az adagokat. A nyaraláson üveges kaját ettek. Illetve voltak az étteremben készített gyümölcs pépek és főzelék is. Anyatejet már nem adtam nekik napközben, csak reggel és este, de, hogy ne fogyjon el olyan hamar, délben fejtem. Már nem akkora a mennyiség, hogy elég legyen Nekik egy-egy étkezésekre, éjjel termelődik még annyi, hogy meglegyen a reggeli adag, illetve estére is elég még az alváshoz. Nem keltek fel éjjel sem. Nem volt már annyira veszettül sok tejem, de azért még elég volt, egy darabig…

Facebook -on és Instagram-on is megtalálsz! Kövess és még több érdekes, bensőségesebb tartalmat olvashatsz!

Tovább