judystwins

blogavatar

Üdvözöllek kedves Olvasó! Örülök, hogy ellátogattál az oldalamra, ahol szeretném megosztani Veled várandósságomat és gyermekeim születését, növekedését, kisgyerekké válását. Remélem tetszeni fognak az írásaim! Jó szórakozást! Azt el kell mondanom, hogy a történet 2016 tavaszán kezdődött. Már egy ideje irogatok, de most szántam rá magam, hogy ezt közönség elé is tárjam. Nem vagyok egy író, nekem eredetileg eszembe sem jutott blogot írni, de drága férjem szerint ez nagyon jó ötlet, mindent meg tudunk örökíteni, illetve meg tudom osztani tapasztalataimat másokkal. Így nekiállok ennek a nemes feladatnak. Ikres szülők vagyunk, leszünk :)

Utolsó kommentek

Feedek

Kis lépés az emberiségnek, nagy lépés az ikreknek!

A helyzet itthon nem nagyon változott, sajnos. Lanuska kicsit jobban van ma már. Borókánál viszont el kellett kezdeni az antibiotikumot vasárnap. Csütörtök este (fél 10 körül) annyira erőltette a köhögés, hogy telehányta az ágyát. Pont akkor voltam énidőn festeni, és arra léptem be a házba, hogy férjem szól, hogy siessek segíteni. Szegénykémet le kellett fürdetni, hajat is mosni. Amíg apa szárította a haját, addig lecseréltem az ágyneműt. Matracot megfordítottam, másnap kimostam annak a huzatját is. Szörnyű látni betegen a gyereked. Annyira gyenge volt, fázott. Átöltözés és nózi szívás után visszatettem aludni. Gyorsan visszaaludt és utána már nem is kelt fel, csak reggel. Szóval még küzdünk ezzel a betegséggel, remélem a hét közepére már jobban lesz Ő is!

Visszatérve a pihenős hétvégére. A hotelnek, mint már szinte mindenhol, van wellness fürdő része is. Mivel a gyerek medence körülbelül a derekukig ért, sőt inkább majdnem a hónuk aljáig, a nagyobb medence meg főleg nagy volt, így vásároltunk a helyi butikban úszógumit. Mivel én sem vagyok nagyon magas, így a lányoknak valószínűleg ezért is volt még a pici medence is nagyobb. Azért él bennem a remény, hogy legalább egy 10 cm-rel magasabbak lesznek nálam, apától talán sikerül ezt örökölni! :) Nincs bajom azzal, hogy alacsony vagyok, de ugye a gyereknek az ember mindig jobbat akar. Volt a hotelben még egy ikerpár, kétpetéjű lánykák. Amióta megszülettek nálunk a lányok, iszonyat sok ikressel találkozunk! Bár tuti azért van ez, mert jobban felfigyelünk erre. Szóval, az úszógumi nagyon bejött, utána már nem is mentünk a kicsi medencébe, hanem csak a másikba. Abban reménykedtem, természetesen naivan, hogy majd jól elfáradnak a vízben és a délutáni alvás lehet a fürdőben, egy pihenőszékben, hát nem jött be. Így aztán nem is erőltettük, hanem visszamentünk a szobába, ott aludtak. Vasárnap sétáltunk egyet a környéken, akkor a babakocsiban aludtak, szépen sütött a nap, de hideg volt azért. Volt játszóház is, igaz nem voltunk sokat ott, de ezt is ki kellett próbálni. Igazából még annyira nem kötötte le Őket, mindent csak bámultak, szívták magukba az információt. A babakocsit csak kint használtuk, a hotelben végig sétáltunk kézen fogva.

Annyira ügyesen ment Mindkettőjüknek, hogy utolsó nap, amikor már éppen készültünk haza, a lányok, szinte egyszerre elindultak egyedül. Éppen a kávézóban ültünk, Ők pedig körülöttünk próbálgatták a járást. Annyira szürreális volt, hogy az egyik percben van egy, vagyis kettő, még éppen totyogó gyermeked, aztán hirtelen elindulnak teljesen egyedül! Boróka helyből fel is tudott rögtön állni, és viszonylag gyorsan ment. Lanuskának ez nem sikerült ekkor még, Neki fel kellett kapaszkodnia valahol, ha lehuppant a földre. A hónap végére Ő is fel tudott állni helyből.

Így az én lányaim is 14 hónaposan indultak el, mint az anyukájuk! :)

Zalakaroson nem siekrült elkapnom, ahogy elindultak, de ezen körülbelül láthatjátok, ez a videó másnap készült itthon.

Facebook -on és Instagram-on is megtalálsz! Kövess és még több érdekes, bensőségesebb tartalmat olvashatsz!

Megosztásokat, ajánlásokat köszönöm!

Tovább

Boldog első szülinapot!

Mindenképpen szerettem volna egyéves korukban képeket készíttetni. Mivel Karácsony is közeledett, így a karácsonyi fotózást is letudtuk egyben. Egy nagyon kedves, volt kolleganőm (még egy másik munkahelyemen) készítette a képeket. Már egyszer fotózta a csajokat, és minket is, amikor hat hónaposak lettek. Említettem is már Nektek. Megint a reklám helye! :D Nagyon profi, csak ajánlani tudom! :) MGS Mészáros Gabriella Fotográfus. Mondanom sem kell gyönyörű képek lettek!

Egy éves nagylányok

Egyelőre nem mutattuk meg a családnak, mert ezek voltak az ajándékok mamáknak, dédiknek. Szóval közeledett a szülinap, idén péntekre esett, mily meglepő, szóval, már említettem, hogy nagyon odafigyeltem a hozzátáplálásra, így most is az egyik kedvenc könyvemből választottam egy tortát, amit aznapra meg szerettem volna sütni nekik. Sokat forgattam az ételek bevezetésénél Havas Dóra, Születéstől születésnapig című könyvét. Ezt is meséltem már szerintem. Így ebből választottam egyet, ami szimpi volt, bár én az áfonya helyett banánnal készítettem, mert azt a lányok nagyon szerették. Elkészült a torta, - az alvás időben -, bekapcsoltuk a zenét Nekik, csini kalap a fejre és anya, apa énekel. Szerintem inkább voltak megijedve, mint lelkesedve :) azért tetszett Nekik, hogy bele lehetett túrni a tortába, szétnyomkodni a kezecskékkel.

A fincsi tortával

Másnap megtartottuk a családtagokkal is a bulit. Millió játékot kaptak, élvezték, hogy az unokatesókkal játszhatnak, de leginkább a lufikat szerették, azt még jó pár napig nyüstölték a lányok. És, hogy mi, apa és anya mit is éreztünk? Én persze nem bírtam ki bőgés nélkül, végig pörgettem a fejemben, hogy milyen is volt az elmúlt egy év. Megmondom őszintén, vannak dolgok, amikre nem emlékszem, vagy olyan érzés, hogy most az tényleg megtörtént vagy csak álmodtam? Ezek talán az első hónapok voltak, éjjel kelni, cumisüvegezni, szoptatni, nyugtatni…de közben ott van ez a két gyönyörűség, azt kell mondanom, hogy ez mindenért kárpótol. Beszélgettünk férjemmel erről, mert sokszor eszembe jutott az egy évvel ezelőtti események sorozata. Sírtam akkor is persze, de megbeszéltük, hogy ezt most nem rólunk szól, hanem ez a gyerekeink élete. Ne magunkat sajnáljuk, hanem ünnepeljük az Ő életüket, az elmúlt egy évet, azt, hogy itt lehetnek velünk!

Eltelik három nap és Boró is beteg lett…Hasonlóan zajlott, mint Lanánál. Szépen lassan azért rájöttünk, hogy ez most már így lesz, ha az egyik beteg, akkor nagy valószínűséggel, nem sokkal később a másik is az lesz. Ebből később sokkal többet kaptunk, de így van ez rendjén, mit is szoktak mondani? Erősödik az immunrendszerük, ja, a szülőknek meg gyengül az idegrendszerük...

 

Facebook -on és Instagram-on is megtalálsz! Kövess és még több érdekes, bensőségesebb tartalmat olvashatsz!

Megosztásokat, ajánlásokat köszönöm!

Tovább

Bevezetésre került a virágföld...

Kezdésnek hoztam egy videót, az előző posztban írtam a járássegítőről. Lanuska itt próbálkozott vele:

November 1-je volt, úgy kezdtük a napot, hogy Borónál bevezetésre került a virágföld. :) igen, jól olvastátok. Most már tényleg el kell pakolni bizonyos dolgokat a házban, pedig annyira szerettem volna ezt elkerülni, de csak nekem okoz bosszúságot, hogy utána takaríthatok. A házban, na jó, a wc és mosókonyha kivételével mindenhova van bejárásuk a lányoknak. Úgy követtek, mint a kiskutyák. Ez még mindig jó volt, mert nem kellett aggódnom, hogy éppen merre járnak. Szóval, elpakoltam a virágokat, a kis kukákat feltettem magasabb helyre, és egyelőre ennyi, mert a szekrényeket nem tudták még kinyitogatni. A konyhában van egy polcos rész, ahol az Ő tányérjaik, pohárkáik, kanalaik voltak, azzal garázdálkodhatnak bármikor. Ezt a napokban szűntettem csak meg, szóval elvoltak vele majdnem 2,5 évig!

szoptatás hozzátáplálás betegség vizelettartó anyatej
Boróka megkóstolta a virágföldet

November 12-én a lányok elfordultak a cicitől, már egy ideje este is kaptak kiegészítésként tápszert, de utána még mindketten ciciztek kicsit. Volt, hogy elaludtak rajta, de volt, hogy csak pár percig szopiztak és kiköpték a bimbót. Szóval, ezen a napon Mindketten be sem akarták venni a szájukba, ráfektettem őket a szopis párnára, de nyafogtak, és forgolódás volt. Így én ezt annak tudtam be, hogy már nincs igényük rá. Furcsa érzés volt, ez az első elszakadás, leválás. Nem estem kétségbe ekkor, a terveim szerint (a módosított :)) egy éves korukig szerettem volna szoptatni Őket, majdnem sikerült is… 

Ebben a hónapban tettünk látogatást a munkahelyemen, már régóta, vagyis, amióta eljöttem szülési szabadságra csináltam egy Facebook csoportot, ahol tájékoztattam őket az aktuális helyzetről. Később fényképeket, videókat tettem fel. Szóval látogatás, mindenki oda volt értük meg vissza, nagyon kedvesek voltak a lányok, fiúk! Azért volt sírás, amikor többen lettünk egy helyiségben, de még kekszet is elfogadtak a kolléganőmtől. :) A látogatás után Lana először lett beteg. Belázasodott és iszonyat gyenge lett, a láza 39,4 Celsius fokra is felszökött. Vizeletmintát kellett vinni a dokinak, hátha baktérium van benne. Szóval, nem tudom, hogy próbáltatok-e egy majdnem egyévestől, lánytól, begyűjteni vizeletet? A gyógyszertárban lehet kapni vizelettartó tasakot. Ez egy iszonyú találmány, nem tudom, hogy egyáltalán valakinek sikerült-e ilyenben összegyűjteni a pisit? De most komolyan??? Semmi, azaz nulla normális tájékoztatás nincs rajta! Kérlek, írd meg, ha Neked sikerült…és azt is, hogyan csináltad! :) Nálunk körülbelül 5 csepp került a zacsiba, hála Istennek elég is volt, nem volt a vizeletében semmi.

szoptatás hozzátáplálás betegség vizelettartó anyatej
A bizonyos pisigyüjtő tasak

Napközben nem tudtam letenni, aludni, a délelőtti alvás, úgy ahogy ment a kiságyban, de délutánra nagyon felszökött a láza, akkor (először) a hasamon aludt, felváltva apán is. Valahol jó érzés is volt, hogy így ragaszkodott akkor hozzánk, viszont rossz volt ilyen gyengének látni. Érdekes dolog volt az, hogy Boró még nem lett beteg akkor, de nagyon tolerálta Lana betegségét, és azt, hogy jobban volt rám szüksége. Lanuska evett azért, de kevesebbet, mint szokott, így mivel volt még tejem párszor adtam neki cicit. Nem mondom, hogy sokat lógott rajta, de legalább valamennyi folyadék került bele, meg hát az anyatej, az gyógyító erejű! Hála Istennek, elég hamar túlesett rajta, antibiotikumot kellett szednie, de szép lassan meggyógyult :)

Készültünk az első szülinapra!

Facebook -on és Instagram-on is megtalálsz! Kövess és még több érdekes, bensőségesebb tartalmat olvashatsz!

Megosztásokat, ajánlásokat köszönöm!

Tovább