judystwins

blogavatar

Üdvözöllek kedves Olvasó! Örülök, hogy ellátogattál az oldalamra, ahol szeretném megosztani Veled várandósságomat és gyermekeim születését, növekedését, kisgyerekké válását. Remélem tetszeni fognak az írásaim! Jó szórakozást! Azt el kell mondanom, hogy a történet 2016 tavaszán kezdődött. Már egy ideje irogatok, de most szántam rá magam, hogy ezt közönség elé is tárjam. Nem vagyok egy író, nekem eredetileg eszembe sem jutott blogot írni, de drága férjem szerint ez nagyon jó ötlet, mindent meg tudunk örökíteni, illetve meg tudom osztani tapasztalataimat másokkal. Így nekiállok ennek a nemes feladatnak. Ikres szülők vagyunk, leszünk :)

Utolsó kommentek

Feedek

Csak simán anya akarok lenni!

Nemrégen volt Anyák napja. Talán ebből kifolyólag is gondolkodtam el azon, hogy én milyen anyatípus lehetek? Internet a barátunk, így, ha erre rákeresek, akkor millió cikk fog felsorakozni, illetve még tesztelhetem is magam! Vannak jópofa kérdések, amikre válaszolhatok, és hipp-hopp kidobja, hogy például anyatigris típus vagyok. Azt hiszem már csináltam ilyen tesztet, de nem emlékszem, hogy mi jött ki. Arra viszont igen, hogy nagyon irányítottak voltak a kérdések benne.

Elgondolkodtam, hogy jó-e ez egyáltalán, hogy akkor Gizike, Annácska vagy akárki kitölti és akkor ki tudja jelenteni, hogy akkor most Ő ilyen vagy olyan anya? Úgy gondolom, ez saját magunk megnyugtatására, önigazolására van kitalálva. Amennyiben a személyiséged olyan, hogy egyébként is kiállsz a saját igazadért, akkor nem is fog mást mutatni a teszt sem, minthogy Te egy anyatigris típus vagy. Mindig is szeretted a gyerekeket, esetleg pedagógus is vagy, akkor biztosan a tyúkanyó jellemzői fognak kijönni. Nem is beszélve az olyan anyukákról, akik már a szülést megelőzően is határozottan a hordozást képviselték, esetleg már van egy-két gyermekük, akiknél ez bevált, akkor nem is fog ezen változtatni, miért is tenné? Ugyanez az vonatkozhat az együttalvós és különalvós szülőkre. Meséltem Nektek, hogy én a várandósságom előtt tudtam azt, hogy nálunk biztosan a gyerek külön szobában, külön ágyban fog aludni. Persze az is segített, hogy ikrek lettek, de akkor sem ez volt a fő csapásirány. Így döntöttünk közösen a férjemmel és ehhez tartottuk magunkat. Viszont nővéremék pártolják az együttalvást, mindhárom gyermeknél így tettek, Nekik ez vált be, így nem is változtattak rajta. Ugyanez vonatkozik a mosipelust használókra szerintem, illetve a rendszerben élők nagyrészt olyanok, ahol ikrek vannak, vagy több gyermek, mert máshogy nem is lehetne megoldani. (túlélni)

anya anyaság nevelés értékek értékrend
Inkább az összes egyszerre!

Nemcsak anyatípusokra vannak tesztek, hanem nevelési stílusra szintén! Illetve vannak okos emberek, akiknek ez a szakmájuk, Ők biztosan be tudnának kategorizálni valamilyen típusba engem is. Kérdem én, hogy nevelheted-e máshogy a gyermeked, mint amilyen értékeket képviselsz? Nem kell hozzá semmilyen diploma, hogy azt mondjuk, hogy nem! Minden családnak megvan a saját értékrendje és ezeket fogja átadni a gyermekének. Sokszor ez is a cél a szüléssel, hogy hagyjunk nyomot a világban, hogy amit mi képviselünk, azt át tudjuk adni. Nem gondolom, hogy ki lehet jelenteni, hogy valaki ilyen meg olyan stílusban neveli a gyermekét. Nem szeretem a skatulyákat, Mindenki önálló személyiség, az, hogy vannak hasonlóságok, az még nem jelenti azt, hogy ugyanolyanok lennénk!

Gondoljunk abba bele, ha tényleg az lenne, hogy kategóriákba lennénk sorolva, akkor nem tudnánk változtatni azokon a rossz beidegződéseken, amiket hoztunk magunkkal a családunkból. Az értékrendünket úgy alakítjuk ki, hogy az egyik része, amit kapunk a szüleinktől és van a másik fele, amit az évek során alakítunk ki magunknak. Rajtunk múlik, hogy melyik van túlnyomó részben. Te választod ki, hogy mit szeretnél képviselni, nem szabad, hogy rányomja a bélyegét egy rossz gyermekkor, instabil szülői háttér.

A mi életünkre a fentieket levetítve, azt kell mondanom, hogy rendszerben élünk, különalvó pártik vagyunk, Isten hívők, templomba járók. E mellett sokszor érzem magam anyatigrisnek, és persze tyúkanyónak szintén! Láthatjátok, hogy családon belül lehet mást képviselni, nem határozta meg az én életemet sem a hozott, látott minta. Ezek mellett próbálom a határozottságomat, önállóságomat a gyermekeimnek átadni. Akkor most melyik kategória vagyok? Nem szeretnék semelyikbe tartozni. Te se akarj! Legyél az az ember, aki vagy! Ne hagyd Magad befolyásolni! Nagyon nehéz a mai világban tudom, sok minden zúdul ránk a médiából és az online világból, de akkor se ezeknek akarjál megfelelni, hanem Önmagadnak! Azt kell mondanom Neked, hogy én csak simán anya akarok lenni, semmi egyéb jelzőt nem akarok magamra aggatni. Illetve tartom magam az elveimhez, az értékrendemhez, amit át szeretnék adni a gyermekimnek! Szerintem Te is tedd ezt!

Facebook -on és Instagram-on is megtalálsz! Kövess és még több érdekes, bensőségesebb tartalmat olvashatsz!

Megosztásokat, ajánlásokat köszönöm!

anya anyaság nevelés értékek értékrend
A kép most Anyák napján készült

Tovább

Meg kellett érnem az anyaságra!

Nagyon hideg volt egyébként megint ezen a télen is, repkedtek a mínuszok, ennek ellenére így is sokat aludtak kint a bundazsákban. Az orvosunk mondta, hogy simán ki lehet Őket vinni még mínusz 4-5 fokban is, de mi a nullát határoztuk meg, az alatt nem mentünk ki aludni. Elértünk január 14-re, erre a napra voltam kiírva eredetileg a lányokkal, egy évvel előtte. Ők másként gondolták, majdnem kettő hónappal előbb már betöltötték az egy évet. Akkor már nem éreztem azt, hogy jobb lett volna úgy, mert most már tudom, hogy valamiért Ők előbb akartak érkezni. Mindennek megvan az oka, amit csak a Jóisten ismerhet. Ezen már kár mélázni, próbálok a jelenre koncentrálni.

Mivel még mindig másztak utánam, és nézték mindig, hogy mit csinálok, meg persze kommentáltam is mindent. Például a hajmosásnál is jelen voltak velem a fürdőszobában, hajszárítás közben figyelték a mozdulataimat, és mindent leutánoztak, fésülködni is ügyesen tudtak már. Belegondolva, nagyon rövid idő alatt kell megtanulniuk olyan alapvető dolgokat, amikre nem is gondolnánk, mint ez a fésülködés. Hasonló érzésem volt, amikor először elköltöztem a szülői házból, rá kellett jönnöm, hogy minden apróságot meg kell vásárolnom, ha magam akarok főzni, takarítani satöbbi.

A kitérő után ki kell emelnem Nektek, és ezt a mai eszemmel jól tudom már, hogy nagyon fontos beszélni a gyerekekhez. Nem csak úgy éppen, hanem tényleg minden apróságnak tűnő dolgot meg kell osztani Velük, mert az agyuk olyan, mint egy szivacs. Közhely tudom, de így van! Azért azt elárulom, hogy sokszor azért is csináltam ezt, mert egyedül voltam velük és muszáj volt valami kommunikáció, pedig még mindig nagyon egyoldalú volt.

Megmondom őszintén, amikor a pocakban voltak, alig beszéltem Hozzájuk. Akkor számomra még nagyon megfoghatatlanok voltak. Pedig a családban vannak már gyerekek, több újszülöttet fogtam, pelenkáztam. Viszont az más, amikor minden percben ott van Veled a saját gyermeked. A pocakban ott voltak, de mégis más. Biztos vannak anyukák, akiknek ezek a dolgok mennek kapásból, de nekem meg kellett érnem az anyaságra. Valamint folyamatosan fejlődök benne, tanítanak a gyermekeim!

Még szerettek együtt lenni napközben a kiságyban

Úgy álltunk a mozgásfejlődésben, hogy a mászás ment, mint a motolla, felállás, vagyis inkább felkapaszkodás is szépen ment. Illetve kapaszkodva, állva tudtak szépen haladni lépésekben. Nem voltam kétségbe esve igazából, anyu mesélte, hogy én, mint időre született baba is tizennégy hónaposan kezdtem el egyedül járni. Azért azt nem mondom, hogy nem tettek meg már pár lépést egyedül, de a harmadik, negyedik lépés után a földre huppantak. Nem voltak elkésve semmivel sem. A koraszülött gondozáson is azt mondta az orvos, hogy most már akkor kell mennünk, ha valami problémát észlelünk. Mert igazából már behozták a kortársaikat. Ezt nagyon jó volt hallani! Azért még nem voltam teljesen nyugodt, mivel az újraélesztés következtében fellépő oxigénhiányos állapot a későbbiekben okozhat hiperaktivitást. Erre utaló jelet nem fedeztünk még fel, később, ha közösségbe kerülnek majd, akkor kell figyelni, hogy mennyire sikerül a beilleszkedés a csoportba. Ez még a jövő zenéje!

Facebook -on és Instagram-on is megtalálsz! Kövess és még több érdekes, bensőségesebb tartalmat olvashatsz!

Megosztásokat, ajánlásokat köszönöm!

Tovább

Jó anya? Elég jó anya? Kiegyensúlyozott anya!

Amióta anya vagyok régóta kavarognak bennem ezek a szavak, mondatok, de csak most sikerült úgy megfogalmaznom, hogy kikerekedett belőle egy bejegyzés. Talán Magadra ismersz, talán úgy gondolod, hogy ez csak közhely, vagy egy nagy katyvasz, de nekem fontos volt, hogy megosszam Veled!

Anyaként, - előtte is- , fokozottan jellemző rám, és azt gondolom sokunkra, hogy bújjuk az internetet, mik a mai trendek, hogyan legyünk jó anyák? Legyen szó arról, hogy éppen kismama vagy, babás, vagy kisgyerekes anyuka vagy. Trendek. Nevelési stílusok, bölcsőde, óvoda, iskola választás. Mindenhez segítségül hívjuk az internetet. Simán „csak” a guglit, vagy szülői oldalakat, Facebook postokat, online csoportokat. Nagyon sok lett a megmondó ember. Talán legutolsó helyre kerül a férjünk, társunk, szüleink, barátaink. Igen, most gondolhatod, hogy itt egy újabb valaki, aki okosságokat akar mondani Neked. A legfontosabb, hogy én nem szeretném megmondani, hogy miként csináld, csak a tapasztalataimat írom le Neked.

Itt ülök egy kávézóban és már le is játszódik mellettem a tipikus felállás. Anyukák beszélgetnek gyerekekről. Egy gyerkőc van velük. Arról szól a diskurzus, hogy ilyen meg olyan az egyik ismerősük, nem figyel a gyermekére, mennyire csúnyán beszél Vele, bezzeg Ő, aki mindent elmagyaráz a gyerekének és odafigyel rá, de gyorsan oda veti a gyereknek, menj, keress még valamilyen játékot a kitett dobozban, foglald le magad. Ítélkezünk, közben nem vagyunk jobbak.

Nem is olyan régen egy blogbejegyzésben olvastam egy anyukának a vallomását. Ikrei vannak. A bejegyzés arról szólt, hogy Ő mennyire másként éli meg az anyaságot most, amikor már ott vannak a gyerekek, mert előtte azt olvasta, hogy mindenhol szép rózsaszín ködbe csomagolva adják elő, hogy a gyereknevelés nem több, mint sétagalopp. Ehhez képest belecsöppent a valóságba, nagyon nehéz volt az első időszaka. Kanyarodjunk akkor vissza az első bekezdésemhez. Azt gondolom, ez azért lehetséges, mert ezt tolják az arcunkba.

Lehet olvasni, keresgélni az interneten, de úgy gondolom, hogy nem egy valaki által megkreált világ alapján kell berendezkednünk a gyereknevelésre.

Én egy harmincas anyuka vagyok, lassan inkább a negyvenhez leszek közelebb, mint a harminchoz. Így még én is a digitális világ előtt lehettem gyerek. Amennyiben követed a blogom, olvashattad, hogy van a férjemnek az első házasságából egy fia. Szóval én kaptam egy kamasz gyermeket is a házasságba. Így elég hamar, még a lányok előtt, találkozhattam a mai kor gyermekével, nem is a legkönnyebb időszakban. Nehéz volt nekem is az első két-három évben, hogy ne azzal jöjjek, hogy bezzeg, amikor én ennyi idős voltam. El kell mondanom Nektek, hogy a legtöbb összezördülésünk a férjemmel pontosan a kamasz gyermek nevelése miatt történt. Na, nem azért mert annyira „rossz” gyereke lett volna, hanem egyszerűen mások a mai kamaszok, mint mi voltunk. Sajnos, nem sajnos a környezeti változások nagyon befolyásolják a mai gyereket. A hatalmas digitális bumm, ami csak az elmúlt tíz évben történt, az Ő életükbe már nagyon korán megjelent. Nézd csak meg például a mobilodat, tíz évvel ezelőtt milyen volt a kezedben? Maximum sms-t tudtál rajta küldeni meg hívást fogadni, indítani. Most pedig, lépten, nyomon van ingyenes internet elérés, solar fák sorakoznak a parkokban, hogy már a töltéssel se kelljen foglalkozni. A telefont, tabletet pedig a szülők átlagosan 7-10 évesen megveszik a gyerekeknek. Szóval nem szabad úgy gondolkodnod, hogy az én időmben mi volt, mert egyáltalán nem lehet összehasonlítani a mi gyerekkorunkat a mostani gyerekekével!

Anyaság, anyává válni. Mikor lesznek anyák mostanában a nők? Megnézünk egy-egy statisztikát, akkor látható, hogy kitolódik a harmincas éveinkre. Sok helyen lehet találkozni ezzel, hogy jaj, ez már ma normális, nem nehezebb manapság teherbe esni. Már nincs olyan, hogy 35 évesen kisebb az esélye annak, hogy teherbe ess. Ennek csak a környezetemben lévők mondanak ellent. Szinte minden ismerősömnek kellett valamilyen szintű vizsgálat, akár egy egyszerű hormonpanel feltárástól kezdve, egészen a lombik kezelésig bezárólag. Nem biztos, hogy ez az általános, de igen nagy számban előfordul. Éljük a gondtalan húszas éveket, nem foglalkozunk azzal, hogy mi lesz majd később, aztán hirtelen bepánikolunk, amikor nem sikerül teherbe esni. Kezdődhet a végelláthatatlan vizsgálatok sora. Amikor pedig karunkban van a hőn áhított gyermek, akkor meg kétségbe esünk, hogy mindent jól csinálunk-e. Megkérdőjelezzük magunkat, nem egyszer, nem kétszer…milliószor.

Régen, amikor mi voltunk gyerekek, a szüleink maximum az Ő szüleiket krédeztek, nagyanyáktól kértek tanácsot. Ma pedig már a csapból is az folyik, hogy legyél jó anya, elég jó anya vagy éppen hogyan legyél rossz anya.

Én mindig azt vallottam, és most is úgy vagyok vele, hogy Mindenki nevelje úgy a gyerekét, ahogy jónak látja, csak ne panaszkodjon! Persze, mind elfáradunk, kiakadunk, sírunk, hisztizünk is néha, de úgy vallom ikresanyaként, nem kevés tapasztalattal a hátam mögött, hogy igenis lehet úgy alakítani az életünket, gyerek mellett, hogy abba ne őrüljön bele anyuka és apuka, ne menjen tönkre a házasságunk!

anya anyaság internet gyereknevelés szülők
Lányokkal, még a féléves fotózáskor

Sajnos megkérdőjelezik a döntéseinket olyan aprónak tűnő esetekben is, hogy most szoptassunk vagy tápszert adjunk a gyermeknek. Az ujjszopásos bejegyzésemben említettem Dr. Ranschburg Jenő könyvét, nála olvastam azt, ami mellett teljes szívvel ki tudok állni, hogy, azt tegyük, ami anyának és babának egyaránt kielégítő. Szerintem ezt bármilyen élethelyzetre rá lehet húzni. Most ne gondoljátok azt, hogy ettől függetlenül én nem akadtam ki, nem voltam kétségbe esve egyszer sem, de nagyon sokat segített ez a mondat  a nehéz helyzetekben. A másik fontos dolog, hogy első sorban a társammal, férjemmel osztottam és osztom meg a kételyeimet, félelmeimet. Ezek után olvasok utána az interneten, ott is kiszűröm azt, amivel tudok azonosulni. E mellé próbálok nem ítélkezni, azok felett, akik máshogy csinálják. Nagyon nehéz, de a törekvés megvan hozzá.

Nem kell jó anyának, elég jó anyának lenned, elég, ha kiegyensúlyozott anya vagy!

Akkor gyermeked is így fog felnőni, így tud majd jó döntéseket hozni!

Facebook -on és Instagram-on is megtalálsz! Kövess és még több érdekes, bensőségesebb tartalmat olvashatsz!

Megosztásokat, ajánlásokat köszönöm!

Tovább